Árvízvédelmi fejlesztések

• Berettyó védtöltések fejlesztése a Kis-sárréti és a Berettyóújfalui ártéri öblözetekben (KEOP 2.1.1)
• Tiszai védvonalfejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred – Rakamaz között (KEOP 2.1.1)
• Svájci-Magyar Együttműködési Program (SH/2/6) - A TIKÖVIZIG és az ÉKÖVIZIG kezelésébe tartozó tiszai szakaszok védelmi terveinek korszerűsítése
• Árvízi veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés – (KEOP-2.5.0-B)

Berettyó védtöltések fejlesztése a Kis-sárréti és a Berettyóújfalui ártéri öblözetekben (KEOP 2.1.1)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatot írt ki 2007 novemberében a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztésekre kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióban.
A konstrukció célja az árvízvédelem legjobb gyakorlati ajánlásait szem előtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése az állam feladatkörébe tartozó fejlesztésekkel a Tisza és Duna, valamint a mellékfolyóik mentén.

A projekt általános célja:
Az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem előtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése a Berettyó 2.88 sz. Berettyóújfalui ártéri, és a 2.90 sz. Kis-Sárréti ártéri öblözetében.

A projekt átfogó és konkrét céljai:
Az árvízvédelmi biztonságának javításán keresztül a projekt hozzájárul az érintett térség fejlesztéséhez, az ott élők életlehetőségeinek javításához is.
A fejlesztés által elérendő közvetlen célkitűzések:
- nagyvízi meder vízszállító képességének javítása,
- jelenlegi árvízvédelmi rendszer előírásoknak megfelelő biztonságú kiépítése.

Ennek érdekében megvalósítandó tevékenységek:

• 43 975 m hosszon a töltés magasságát a mértékadó árvízszint + 1 méteres szintre, keresztmetszetét minimum 4 méter koronaszélességűre, mind a hullámtér felé, mind a mentett oldal felé 1:3 rézsűhajlásúra történő kiépítése.
• 776 m új töltésszakasz építése a fenti paraméterekkel.
• A bal parti 7+033 – 34+122 tkm. szelvények között 81 267 m2, az árvízvédekezés munka hatékonyságát nagymértékben növelő töltéskorona burkolat kialakítása.
• A gátőrtelepek és a szakaszvédelmi központok fejlesztése során kazánhelység építése, hőtechnikai fejlesztés, gépészeti felújítás és a szertárak, melléképületek felújítása valósul meg. Két őrtelep esetén a gazdaságtalan felújítás helyett a jelenlegi épületet elbontva, új gátőrház építése.
• A hullámtereknek elsődleges célja az árvizek és a jég levezetése. A Berettyónak igen szűk hullámtere van, ezért a levezető képesség biztosítása érdekében a medret kísérő galériaerdőt jelentősen meg kell ritkítani (98 ha), továbbá a folyó torkolati szakaszán a 0,45 – 0,85 folyamkilométer között kialakult mederelfajulás helyreállítására és partvédőmű kiépítésére is sor kerül.
• A Berettyó árvízvédelmi töltéseit 32 db olyan műtárgy keresztezi, melyek feladata a töltés mögött felgyülemlő belvizek bevezetése a folyóba. A meglévő műtárgyak közül 25 db felújítása és átépítése szükséges. A megépülő 776 m új töltés mögött felgyülemlő belvizek bevezetésére egy új műtárgy építése is feladat részét képezi.
• Az építés folyamatos nyomon követése és az építés idejére az árvízi biztonság figyelemmel kísérése érdekében rover rendszerű GPS-t kívánunk beszerezni, az azt kiszolgáló informatikai berendezésekkel és szoftverekkel.
• A kötelező fenntartási feladatok teljesítése érdekében 1 db nagy teljesítményű önjáró rézsűkasza beszerzése.

Tiszai védvonalfejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred – Rakamaz között (KEOP 2.1.1)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatot írt ki 2007 novemberében a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztésekre kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióban.
A konstrukció célja az árvízvédelem legjobb gyakorlati ajánlásait szem előtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése az állam feladatkörébe tartozó fejlesztésekkel a Tisza és Duna, valamint a mellékfolyóik mentén.

A projekt általános célja:
A projekt célja a Tisza folyó környezetében élő lakosság élet- és vagyonbiztonságának növelése. Az elmúlt évek árvizei rámutattak arra, hogy a még ki nem épített töltésszakaszokon jelentős védekezési többletköltséggel lehet csak a töltések által védett ártér mentesítését megoldani, ezért a védtöltések és a hozzájuk kapcsolódó egyéb árvízvédelmi művek további fejlesztése feltétlen indokolt.

A projekt átfogó és konkrét céljai:
A projekt közvetlen célja a Tisza folyó Tiszafüred és Rakamaz közötti szakaszán az árvízvédelmi töltések és a hozzájuk kapcsolódó egyéb védművek fejlesztése.

A beruházás fontosabb elemei:

• a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő töltésszakaszok rekonstrukciója,
• a töltéserősítéshez tartozó területek kisajátítása,
• a véderdők rekonstrukciója,
• a védtöltésbe épített zsilipek és műtárgyak felújítása,
• a védelmi központok és gátőrtelepek felújítása, a védekező személyzet életkörülményeinek javítása,
• új és meglévő töltéskorona burkolatok rekonstrukciója és fejlesztése,
• az üzemeltetési infrastruktúra fejlesztése.

Svájci-Magyar Együttműködési Program (SH/2/6) - A TIKÖVIZIG és az ÉKÖVIZIG kezelésébe tartozó tiszai szakaszok védelmi terveinek korszerűsítése

A levonult árvizek károkozásai sok tanulsággal szolgálnak. Egyik ilyen, hogy a természetbeni változások miatt a rendelkezésre álló térképi adatok korszerűsítése nem halasztható tovább. A pályázó Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG), és a vele jelen projekt kivitelezésére együttműködési megállapodást kötött Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) árvízvédekezési tevékenységének alapdokumentumai az árvízvédelmi tervek. A védelmi tervek korszerűsítése régóta húzódó feladat. Ezek a tervek kézzel készültek, amikor a tervezői létszám jelentős volt az igazgatóságon. Ma ez a kapacitás nem áll rendelkezésre, egyrészt ezért kell a korszerű informatikai lehetőségeket kihasználni, másrészt egyre inkább indokolt a folyó paramétereinek pontos, az aktuális állapotot tükröző adatainak ismerete.

A pályázati lehetőséggel a Tisza bal parti, TIKÖVIZIG kezelésében lévő védvonalról, valamint a Tisza jobb parti, ÉKÖVIZIG kezelésében lévő védvonalról olyan légi szkennelésen és hiperspektrális felmérésen alapuló terepmodell előállítása a cél, mely megalapozza a védelmi tervek átdolgozásának, korszerűsítésének, valamint a változások gyors átvezetésének, naprakész állapotban tartásának lehetőségét.

Feladatként az adott terület lézer szkennerek és hiperspektrális légi kamera segítségével történő felmérése, orthofotók készítése, valamint a felmért területből domborzatmodell és a vegetáció digitális térbeli adatbázisának elkészítése jelennek meg, kiegészülve fajspecifikus biomassza tömegbecsléssel, 4 dimenziós töltésszakadás modellezési forgatókönyvek megalkotásával és a műszaki dokumentáció elkészítésével.

A tervezett megoldás a jelenlegi leginnovatívabb módszer a fejlesztés megvalósítására, mivel gyors, kevés az emberi munka igénye, viszonylag könnyen kezelhető. A rendszer nyújtotta lehetőségek kihasználásával a döntés-előkészítés során is értékes információk adhatók az árvízvédekezők számára. Üzembe állítása nemcsak a kockázatot csökkenti nagymértékben, hanem növeli az árvízvédelmi biztonságot, sőt az árvízvédekezés során elvégzendő feladatok költségeit is csökkenti, tehát a költség-hatékonyság szempontjának is maximálisan eleget tesz.

Árvízi veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés – (KEOP-2.5.0-B)

2007. novemberében írta ki a NFÜ az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukciót. A meghívottak köre a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a 12 KÖVIZIG volt. A meghívott szervezetek a pályázatra, illetve a konstrukcióben jelentkező feladatok végrehajtására létrehozták az Árvízi Kockázati Konzorciumot (ÁKK) a VKKI vezetésével.

Hosszú távú, átfogó célok:
- az árvízi (árvíz, belvíz, helyi vízkár) károkozás mértékének csökkentése/minimalizása
- az árvízi jelenségek észleléséhez, térképezéséhez új metodika kidolgozása és informatikai háttér megteremtése, az elöntések területi kiterjedésének meghatározása
- a kritikus árvízi helyzetek pontos(abb) előrejelezhetőségének vizsgálata, monitoring rendszer kialakítása
- a várható árvízi elöntések modelljének létrehozása pontos észlelt és mért adatok felhasználásával
- az egyenlő biztonság elve szerint méretezett rendszer felülvizsgálata

Közvetlen célok:
1) társadalmi igényeket kielégítő célok:
A jelenlegi rendszer felülvizsgálata, a mentesített területeken bekövetkezett változások következtében kialakult eltérő „vízkár érzékenység” figyelembe vételével.
2) környezetvédelmi, vízgazdálkodási és ökológiai célok:
Veszély- és kockázati térképek, kockázatkezelési tervek készítése, valamint az ezek megvalósulását megalapozó metodika elkészítése és egységes szóhasználat, jelrendszer kidolgozása.
A veszély és kockázati térképezést, valamint a kockázatkezelési tervezést támogató információs rendszer kiépítése (ÁKIR).