Feladataink

Árvízvédelem

Az árvízvédelem elsődlegességét jelzi az is, hogy a működési terület mintegy 49 %-a veszélyeztetett, melyen legalább 100 milliárd forint értékű vagyon van. 38 település, csaknem 200 ezer lakosa részben-egészben veszélyeztetett, továbbá a közutak és vasútvonalak hossza meghaladja a 2000 km-t. Ármentesítés nélkül egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nagy kockázattal, bizonytalanul lehetne mezőgazdasági termelést folyatatni, közlekedni, élni. A védelmet 348 km első, 217 másodrendű védtöltés biztosítja és három, összesen 7400 hektár területű, 83 millió köbméter árvíztömeg befogadására alkalmas szükségtározó (a Sebes-Körös-Berettyó deltában és az Ér és Berettyó közében) növeli a védett ártér árbiztonságát.

A gátőrházak elkötelezett őrei 39 őrjárásban teljesítik felelősségteljes szolgálatukat " békében " és "háborúban " egyaránt.

Az árvízvédelem töltések kiépítettsége a hosszú távú fejlesztési tervek szerint - jelenleg 70%-os. A teljes védelem, illetve kiépítettség egyelőre csak a távolabbi jövőben valósulhat meg, melyre minden lehetőséget felhasználva törekszünk. Addig tudomásul kell vennünk, hogy az árvizek idején kifejtett rendkívüli erőfeszítés, a legkorszerűbben és legjobban szervezett védekezés is csak mérsékelheti az árvízi katasztrófák bekövetkezésének lehetőségét, de nem pótolhatja a védelmi művek biztonsági hiányát. Különösen fontos ez azért, mert a védtöltések a századok alatt a kézi munkától a gépi technológiáig szakaszosan épültek, keresztmetszetükben hagymaszerűen, váltakozó anyagból és tömörséggel. Sok helyen található a védműveknél veszélyforrást jelentő régi műtárgy, a holt-medrek keresztezése, a nagyvízi folyószabályozás még meglévő hiányossága.     

A vízgyűjtő lefolyási viszonyaiban és az időjárásban hosszabb távon bekövetkezett változások miatt megváltozott az árhullámok természete. A víz összegyülekezése gyorsabb, a levonulás rohamos, a tetőzés értéke magasabb, különösen a Berettyón és a Sebes-Körösön. A terület lakosságával, az önkormányzatokkal, a honvédség-gel és a katasztrófavédelemmel való kapcsolattartás alapfeltétel. A vízügyi igazgatóság a lényegesen csökkentett létszám miatt már csak az árvízvédekezés műszaki irányítását tudja ellátni

Legértékesebb "vagyonunk" a szakmai hozzáértés, a szervezettség, a speciális feladatok ellátására alkalmas árvízvédelmi osztag léte. A költségvetési juttatás mellett további lehetőség, hogy a védvonalak és csatornák mentén lévő kaszálókat, erdőket, nádasokat hasznosítjuk, s hozadékát a szakágazati alapfeladatok ellátására lehet felhasználni. A terület- és régiófejlesztést újra kell gondolni, és a Széchenyi által elindított Tisza-völgyi vízrendezést - különös tekintettel az árvízveszélyre, de figyelemmel a folyószabályozásra, a hajózásra és a víz tározással történő hasznosításra együttesen kell kezelni. Most sürgetőbb, stratégiailag elengedhetetlen a Tisza-völgy teljes vízszabályozási feladatainak megvalósítása.

Vízrendezési és Társulati Osztály feladatai

• A vízrendezés és vízhasznosítás szerteágazó szakágazati feladatainak szervezését, koordinálását a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál a Vízrendezési és Vízhasznosítási Osztály végzi.
• Az osztály gondoskodik az Igazgatóság területén lévő állami tulajdonú, vízügyi kezelésű vízrendezési és vízhasznosítási létesítmények fejlesztéséről, rekonstrukciójáról, fenntartásáról és üzemeltetéséről.
• Ellátja a vízrendezési és vízhasznosítási művekkel kapcsolatos szakágazati feladatokat, és közreműködik az Igazgatóság vagyonkezelői feladatainak ellátásában.
• Ellátja szivattyútelepekkel és gépészettel kapcsolatban adódó főenergetikusi feladatokat.
• Végrehajtja a nemzetközi vízügyi egyezményekből ráháruló szakágazati feladatokat.
• Elvégzi a szakágazati feladatkörébe tartozó pályázatok szakmai feladatait, és koordinációját.
• Szakértőként közreműködik – a TIKTVF megkeresése esetén - a hatósági, szakhatósági engedélyezési eljárásokban, részt vesz felkérés alapján vízrendezési művekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekben.
• Az osztály feladatkörébe tartozik az erdészeti és mezőgazdasági feladatok irányítása.
• Figyelemmel kíséri a vízgazdálkodási társulatok és az önkormányzatok vízgazdálkodási tevékenységét.
• Belvizes, valamint aszályos időszakban a belvízvédekezés, illetve aszálykár-elhárítás központi feladatainak ellátása is az osztályhoz tartozik.
• Vízitársulatok szakmai felügyelete

A Magyar-Román  határvízi együttműködésben foglaltak szerint aktívan részt vesz a magyar–román határvízi tárgyalásokon.
Ezeket a feladatokat az osztály 14 fővel látja el, csoporttagozódásban. A vízrendezési csoport létszáma 6 fő, a vízhasznosítási csoporté 4 fő, az osztályvezető közvetlen irányításában dolgozik a mezőgazdasági ügyintéző, az erdészeti ügyintéző és az osztályadminisztrátor.

A vízitársulatok közfeladatai a következők:

• vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítása;
• vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése;
• árvízmentesítés: a folyók árterületének mentesítése az időszakos elöntésektől;
• mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők számára, vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára;
• vízvisszatartási, víztározási feladatok

A TIVIZIG működési területén székhellyel rendelkező vízitársulatok: Berettyó Vízgazdálkodási Társulat - Berettyóújfalu, Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat – Püspökladány, Hortobágymenti Vízgazdálkodási Társulat – Polgár, Királyéri Vízgazdálkodási Társulat – Tiszalök.

Vízgazdálkodási és Vízrajzi Monitoring Osztály

A felszíni és felszínalatti vízkészletekkel való gazdálkodás és annak fejlesztése, a közreműködés a vízgyűjtő-gazdálkodási feladatok ellátásában, vízrajzi tevékenységek ellátása, szakértői vélemények készítése a működési területünkön illetékes KTVF-ek részére.

Vízgazdálkodási csoport:

Felszíni és felszín alatti vízgazdálkodás, közreműködés vízgyűjtő-gazdálkodási feladatok ellátásában, távlati ivóvízbázisok fenntartása, üzemeltetése, OKKP TIVIZIG-re eső feladatainak ellátása. Ezen felül a  VKI felszíni, felszín alatti monitoring, ivóvízminőség javító programhoz kapcsolódó szakmai műszaki tevékenység, szennyvíz befogadók időszakosságának minősítése, viziközmű társulatok törvényességi felügyeletének ellátása is a csoport feladata valamint VKJ vízgazdálkodási adatgazda (vízhasználati telep adatainak rögzítése). A csoport végzi a légszennyező források bejelentését, hulladék elszállíttatást és hulladék kezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége van.

Vízrajzi csoport:

Megszervezi és irányítja a vízrajzi (felszíni, felszín alatti, hidrometeorológiai) adatok gyűjtését, biztosítja az észlelői munka szakmai felügyeletét. A vízrajzi észlelőhálózatot üzemelteti és gondoskodik a fenntartásáról. Biztosítja a mért és észlelt adatok elsődleges feldolgozását, gondoskodik a vízrajzi adatok értékeléséről. Kritikus helyzetekben (árvíz, belvíz, aszály) biztosítja a vízrajzi ügyeletet és az előírás szerinti adatszolgáltatást, előrejelzést és tájékoztatást ad a védelemvezetés, az illetékes szakágazatok és illetékes külső intézmények felé.